Az Országgyûlés
- követve a magyar történelem legnemesebb hagyományait és értékeit,
- a demokrácia és a humanizmus eszméi iránti elkötelezettség jegyében,
- a népek és nemzetek közötti megértés és baráti együttmûködés elôsegítésének szándékával,
- továbbá annak tudatában, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek harmonikus együttélése a többségi nemzettel a nemzetközi biztonság alkotó eleme,
kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvetô szabadságjogok, amelyeket tiszteletben tart, és mindezeknek a Magyar Köztársaságban érvényt szerez.
Ezen jogok összessége nem a többség adománya és nem a kisebbség kiváltsága, forrásuk pedig nem a nemzeti és etnikai kisebbségek számaránya, hanem az egyén szabadságának és a társadalmi békének tisztelete alapján a másság joga.
Az egyenlôség és a szolidaritás eszméinek, az aktív kisebbségvédelem elveinek kinyilvánításakor az Országgyûlést az elfogadott egyetemes erkölcsi és jogi normák figyelembevételével a kisebbségek iránti megbecsülés, az erkölcsi és a történelmi értékek tisztelete, a kisebbségek és a magyar nemzet közös létérdekeinek következetes képviselete vezérli.
A Magyar Köztársaság területén élô, magyar állampolgárságú nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája, történelmi hagyományai, valamint a kisebbségi létükkel összefüggô más sajátosságaik egyéni és közösségi önazonosságuk része.
Mindezek különleges értékek, megôrzésük, ápolásuk és gyarapításuk nemcsak a nemzeti és etnikai kisebbségek alapvetô joga, de a magyar nemzet, végsô soron pedig az államok és nemzetek közösségének érdeke is.
Figyelembe véve, hogy az önkormányzatok a demokratikus rendszer alapját képezik, a kisebbségi önkormányzatok létrehozását, tevékenységét és az ezáltal megvalósuló kulturális autonómiát az Országgyûlés a kisebbségek sajátos jog érvényesítése egyik legfontosabb alapfeltételének tekinti.
Az Országgyûlés a történelmi együttélés tényébôl kiindulva ezen törvényben is biztosítja mindazon jogokat, amelyek a kisebbségekhez tartozó személyeknek, mint magyar állampolgároknak és ezek közösségeinek nemcsak emberi jogai, hanem olyan politikai jogok, amelyek segítségével nemzeti vagy etnikai önazonosságuk megôrzése elôsegíthetô. E törvény célja, hogy a Helsinki Záródokumentum elvei alapján megteremtse a kisebbségi lét megéléséhez szükséges intézményes alapokat, beleértve az anyaországokkal és nemzetekkel való szabad, élô kapcsolattartást is. A Magyar Köztársaság Országgyûlését e törvény megalkotásánál a határok nélküli Európa megteremtésének, a kisebbségi létbôl adódó hátrányok mérséklésének és felszámolásának, az ehhez szükséges demokratikus intézményrendszer továbbfejlesztésének szándéka vezérli.
Az Országgyûlés e célok megvalósítása érdekében a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket és közösségeiket megilletô jogok összegzése végett, valamint e jogok érvényesülésének biztosítására és az érvényesítés módjának szabályozására - figyelembe véve a nemzetközi jog rendelkezéseit, az ENSZ Alapokmányát, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Párizsi Chartát, az Európai Emberi Jogi Konvenciót és a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített elveket - a következô törvényt alkotja:
I. Fejezet
Alapvetô rendelkezések
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén élô mindazon magyar állampolgárságú személyekre, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire.
(2) E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerû kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétôl saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megôrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
2. § E törvény hatálya nem terjed ki a menekültekre, a bevándorlókra, a letelepedett külföldi állampolgárokra és a hontalanokra.
3. § (1) A Magyar Köztársaságban élô kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezôk. [Alkotmány 68. § (1) bekezdés]. Kultúrájuk része a magyarországi kultúrának.
(2) A nemzeti vagy etnikai önazonossághoz való jog olyan alapvetô emberi jog, amely egyéneket és közösségeket egyaránt megillet.
(3) Minden kisebbség jogosult arra, hogy nemzeti vagy etnikai közösségként létezzen és fennmaradjon.
(4) Minden kisebbségi közösségnek és kisebbséghez tartozó személynek joga van a szülôföldjén való élet, valamint a szülôfölddel való kapcsolattartás zavartalanságához. A szülôföldhöz való jog nemcsak a saját születési helyéhez, hanem a szülôk, nevelôk, ôsök születési vagy lakhelyéhez, az óhazához és annak kultúrájához, hagyományaihoz való kötôdés szabadságát és oltalmát is jelenti.
(5) A kisebbségek mindennemû hátrányos megkülönböztetése tilos.
4. § (1) A Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, amely:
- a kisebbségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását célozza vagy ezt eredményezi;
- a kisebbségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak a kisebbség szempontjából hátrányos megváltoztatására irányul;
- a nemzeti vagy etnikai kisebbséget vagy kisebbséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldöz, életkörülményeit nehezíti, jogai gyakorlásában akadályozza;
- a nemzeti vagy etnikai kisebbség erôszakos ki- és áttelepítésére irányul.
(2) A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolataiban fellép minden olyan politikai törekvés ellen, amely az (1) bekezdésben felsorolt következményekhez vezet. Az ilyen politika elleni védelem nyújtására a nemzetközi jog eszközeivel és nemzetközi szerzôdések révén is törekszik.
(3) A közigazgatási egységek és a választókerületek határainak megvonásánál, a település- és gazdaságfejlesztési, valamint környezetvédelmi tervek kidolgozása során a Magyar Köztársaság figyelembe veszi a nemzeti vagy etnikai kisebbségek települési viszonyait, kapcsolatait, gazdasági érdekeit és kialakult hagyományait.
5. § (1) A Magyar Köztársaságban a kisebbségek alkotmányos joga helyi és országos önkormányzatok létesítése.
(2) A kisebbségi önkormányzatok alapvetô feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete az ezen önkormányzatok részére e törvényben megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlásával.
(3) E feladataik ellátása érdekében jelen törvény szabályozza az önkormányzatok létrehozásának módját, azok jogait, kötelezettségeit, mûködési feltételeiket, kapcsolataikat az állam szerveivel.
6. § A Magyar Köztársaság a jogegyenlôség megvalósulását az esélyegyenlôtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti [Alkotmány 70/A. § (3) bekezdés].
II. Fejezet
Egyéni kisebbségi jogok
7. § (1) Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez (a továbbiakban: kisebbséghez) való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhetô.
(2) A nemzeti és etnikai önazonossághoz való jog és ilyen kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása nem zárja ki a kettôs vagy többes kötôdés elismerését.
8. § A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó állampolgár joga, hogy kisebbséghez tartozását az országos népszámlálás alkalmával titkosan és névtelenül megvallhassa.
9. § A kisebbséghez tartozó személynek joga van a politikai és kulturális esélyegyenlôségre, amelyet az állam hatékony intézkedésekkel elôsegíteni köteles.
10. § A kisebbséghez tartozóknak a közéletben való részvétele nem korlátozható. Érdekeik kifejezésére, védelmére - az alkotmányos szabályozás szerint - egyesületeket, pártokat, más társadalmi szervezeteket hozhatnak létre.
11. § A kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van a családra vonatkozó kisebbségi hagyományok tiszteletben tartására, családi kapcsolataik ápolására, családi ünnepeiknek anyanyelven történô megtartására és az ezekhez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven való lebonyolításának igénylésére.
12. § (1) A kisebbséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének szabad megválasztásához, családi és utónevének anyanyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez és annak - jogszabályban meghatározott keretek között - hivatalos okmányokban való feltüntetéséhez. A nem latin írásmóddal történô bejegyzés esetén kötelezô a fonetikus, latin betûs írásmód egyidejû alkalmazása is.
(2) Kérésre az anyakönyvezés és az egyéb személyi okmányok kiállítása - az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - kétnyelvû is lehet.
13. § A kisebbséghez tartozó személynek joga van:
a) anyanyelvének, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához;
b) részt venni az anyanyelvû oktatásban és mûvelôdésben;
c) kisebbségi voltával kapcsolatos személyi adatok védelméhez külön törvényben meghatározottak szerint.
14. § A kisebbséghez tartozó személynek joga van mind az anyaországok és nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élô kisebbségekkel való kapcsolattartásra.
III. Fejezet
A kisebbségek közösségi jogai
15. § A kisebbségi önazonosság megôrzése, ápolása, erôsítése és átörökítése a kisebbségek elidegeníthetetlen közösségi joga.
16. § A kisebbségek joga történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megôrzése és gyarapítása.
17. § A kisebbségek társadalmi szervezeteket, helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
18. § (1) A közszolgálati rádió és televízió - külön törvény rendelkezései szerint - biztosítja a nemzeti vagy etnikai kisebbségi mûsorok rendszeres készítését és sugárzását.
(2) A kisebbségek által lakott területeken az állam - nemzetközi szerzôdések útján is - elômozdítja az anyaországból származó rádió- és televízióadások vételét.
(3) A kisebbségi közösségeknek joguk van:
a) anyanyelvû, vagy anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven történô) óvodai nevelés, alsó-, közép- és felsôfokú oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni;
b) törvények keretei között saját országos nevelési, oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kialakítására.
(4) A Magyar Köztársaság - törvények keretei között - biztosítja a kisebbségi közösségeknek rendezvényeik és ünnepeik zavartalan megtartásához, építészeti, kulturális és vallási emlékeik, hagyományaik megôrzéséhez, ápolásához és átörökítéséhez, jelképeik használatához fûzôdô jogait.
19. § A kisebbségeket és szervezeteiket megilleti a széles körû és közvetlen nemzetközi kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának a joga.
20. § (1) A kisebbségeknek - külön törvényben meghatározott módon - joguk van az országgyûlési képviseletre.
(2) Az Országgyûlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosát. A köztársasági elnök a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosának személyére vonatkozó javaslatának megtétele elôtt kikéri az országos kisebbségi önkormányzatok - ha valamely kisebbség ilyen önkormányzattal nem rendelkezik, az adott kisebbség nyilvántartásba vett országos érdekképviseleti szervének - véleményét. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosára egyebekben az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa e törvény hatálya alá tartozó kérdésekben jár el.
IV. Fejezet
A kisebbségek önkormányzatai
21. § (1) Az egyes kisebbségek az e törvényben meghatározottak szerint községben, városban és a Fôváros kerületeiben kisebbségi települési önkormányzatokat, vagy közvetett, vagy közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. A fôvárosban közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzat alakítható.
(2) A kisebbségekhez tartozó állampolgárok helyi képviselôvé választásáról az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény rendelkezik.
22. § (1) Kisebbségi települési önkormányzatnak nyilváníthatja magát az a települési önkormányzat, amelynek testületében a képviselôk több mint felét egy nemzeti vagy etnikai kisebbség jelöltjeként választották meg.
(2) Ha az önkormányzati testület képviselôinek legalább 30 százalékát egyazon kisebbség jelöltjeként választották meg, e képviselôk kisebbségenként legalább 3 fôs helyi kisebbségi önkormányzatot (a továbbiakban: közvetett módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzat) alakíthatnak.
23. § (1) Az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 51-54. §-aiban foglaltaknak megfelelôen a választópolgárok közvetlen választás útján, helyi kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre (a továbbiakban: közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzat).
(2) A közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzati testület tagjainak létszáma 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fô, 1300 lakos feletti településen - beleértve a fôvárosi kerületet is - 5 fô, a fôvárosban 9 fô.
(3) A közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzat - e testület többségének döntésével meghatározott szabályok szerint - maga választja meg a vezetôit.
(4) A közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzatnak az a tagja, aki nem önkormányzati képviselô, az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 51-54.§-ai szerinti választással csak a közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagjává válik.
(5) Egy kisebbség a településen csak egy közvetett módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzatot, illetôleg ennek hiányában egy közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.
(6) A közvetett és a közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: helyi kisebbségi önkormányzat) e törvényben meghatározott azonos feladat- és hatáskörrel rendelkezik.
(7) Egy kisebbség képviseletét a települési önkormányzatban szószóló csak akkor láthatja el, ha az általa képviselt kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik.
24. § A kisebbségi települési önkormányzatokra, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokra - ha e törvény másként nem rendelkezik - a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelôen alkalmazni.
A kisebbségi települési önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok feladata és hatásköre
25. § (1) A kisebbségi önkormányzat jogi személy. A kisebbségi települési önkormányzatok feladat- és hatáskörét a települési önkormányzatok részére elôírt feladat- és hatáskörökön kívül e törvény rendelkezései határozzák meg.
(2) A helyi érdekû közügyek intézése során a kisebbségi települési önkormányzatok - az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban - kötelesek biztosítani a településen számszerû kisebbségben élô magyar lakosság, illetôleg más, nemzeti vagy etnikai kisebbség jogainak érvényesülését.
26. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat a kisebbség helyzetét érintô bármely kérdésben megkereséssel fordulhat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô közigazgatási szerv vezetôjéhez, amelyben:
a) tájékoztatást kérhet;
b) javaslatot tehet;
c) intézkedést kezdeményezhet;
d) kifogással élhet az intézmények mûködésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértô gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását, visszavonását.
(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô szerv vezetôje - az (1) bekezdésben meghatározott esetben - köteles a megkeresésre 30 napon belül érdemben válaszolni.
(3) Ha a szerv vezetôje a megkeresés tárgyát illetôen nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresést 3 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô szervhez áttenni.
27. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében - a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek között - határozza meg:
a) az e törvényben szabályozottak szerint a települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,
b) költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását,
c) mûemlékvédelmi jogszabályok keretei között a védett mûemlékei és emlékhelyei körét, valamint ezek védelmének helyi szabályait.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg:
a) szervezeti és mûködési rendjét,
b) a helyi kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, valamint kitüntetéseit és ezek odaítélésének feltételeit és szabályait,
c) az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit.
(3) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében - a rendelkezésére álló források keretei között - intézményt alapíthat és tarthat fenn, különösen:
a) a helyi közoktatás;
b) a helyi írott és elektronikus média;
c) a hagyományápolás;
d) a közmûvelôdés területén.
(4) A rendelkezésére álló források keretei között jogosult:
a) vállalatot, más gazdasági célú szervezetet alapítani, mûködtetni;
b) pályázatokat kiírni;
c) ösztöndíjakat alapítani.
(5) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, a helyi kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselô-testület köteles a következô ülésén napirendre tûzni, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.
28. § A települési önkormányzat által létrehozott polgármesteri hivatal - a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott módon - köteles a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját segíteni.
29. § (1) A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minôségében érintô települési önkormányzati rendeletet a képviselô-testület csak az e lakosságot képviselô helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
(2) A kisebbségi intézmények vezetôinek kinevezéséhez, illetôleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedô települési önkormányzati döntéshez az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges. Helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólója, illetôleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének véleménye szükséges.
(3) Az egyetértési, illetôleg a véleményezési jog jogosultja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott megkeresés közlésétôl, illetve kézhezvételétôl számított 30 napon belül nyilatkozik. A határidô elmulasztása jogvesztô.
30. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tarthat bármely kisebbségi szervezettel, egyesülettel, velük együttmûködési megállapodást köthet.
(2) A kisebbségi szervezetek, intézmények, egyesületek a nemzetiségi kultúra, oktatás, tudomány stb. céljára kiírt állami pályázatokon a kisebbségi települési önkormányzatokkal és a helyi kisebbségi önkormányzatokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt.
Az országos kisebbségi önkormányzat
31. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban: országos önkormányzat) e törvény szabályai szerint hozható létre.
(2) Az országos önkormányzatot a kisebbségi elektorok választják meg. Kisebbségi elektor minden települési önkormányzati képviselô, akit kisebbségi képviselôként választottak meg és a helyi kisebbségi önkormányzati képviselô, továbbá a szószóló. Ha egy települési önkormányzat képviselô-testületében az érintett kisebbségnek nincs kisebbségi képviselôje vagy szószólója, illetôleg a településen az érintett kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik, az elektor választását a településen élô - magát az érintett kisebbséghez tartozónak valló - három választópolgár kezdeményezheti.
(3) Legalább három ugyanazon kisebbséghez tartozó választópolgár kezdeményezésére választói gyûlést kell összehívni.
32. § (1) A választói gyûlést a helyi választási bizottság hívja össze. Nemzeti és etnikai kisebbségenként egy ülést kell tartani, amelyen a településen állandó lakóhellyel rendelkezô választópolgárok vehetnek részt. A gyûlés helyét és idejét hirdetmény útján kell közzétenni.
(2) A választói gyûlést a helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásának napjától számított 60 napon belül kell megtartani. A helyi választási bizottság a választói gyûlést kezdeményezô választópolgárok [31. § (3) bek.] egy közös megbízottjával kiegészül az elektori választás idôtartamára. A közös megbízott kizárólag az adott kisebbség választói gyûlésével kapcsolatos ügyekben jogosult részt venni a helyi választási bizottság tevékenységében.
(3) Az elektor megválasztására a településen élô ugyanazon nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó lakosok gyûlése a jogosult. A választói gyûlés akkor határozatképes, ha legalább 10 fô megjelent. A résztvevôk nyílt jelölés alapján készített szavazólappal, titkos szavazással, egyszerû többséggel döntenek az elektor megválasztásáról.
(4) Az adott településen egy kisebbség csak egy elektort választhat, egy elektor csak egy elektori megbízást vállalhat.
(5) Annak tényét, hogy a választásban csak a településen választójoggal rendelkezô választópolgárok vettek részt, a helyi választási bizottság a helyi jegyzô által összeállított névjegyzék alapján ellenôrzi.
33. § (1) Az elektori gyûléseket követôen a helyi választási bizottságok 3 napon belül közlik az Országos Választási Bizottsággal az elektorválasztó gyûléseken megválasztott azonos kisebbséghez tartozó elektorok nevét.
(2) Az Országos Választási Bizottság a 32. § (2) bekezdésben meghatározott határnaptól számított 60 napon belüli idôpontra összehívja az elektorok gyûlését, feltéve, hogy az elektorok száma eléri a 14 fôt. A megválasztható képviselôk száma [63. § (3) bek.] nem érheti el a jelenlévô elektorok számát.
(3) Egy azonos nemzeti vagy etnikai kisebbség csak egy országos önkormányzatot hozhat létre. Több nemzeti és etnikai kisebbség közös, társult országos önkormányzatot alakíthat.
34. § Az országos önkormányzat közgyûlésének tagjait saját körükbôl az elektorok a helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló törvény kislistás szavazásra vonatkozó szabályainak megfelelô alkalmazásával, titkos szavazással választják meg. A szavazólapra minden jelölt felkerül, aki az elektorok 10%-ának támogatásával rendelkezik. Az alakuló ülés határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok háromnegyede részt vesz.
Az országos önkormányzat feladat- és hatásköre
35. § (1) Az országos önkormányzati közgyûlés tagjainak megbízatása az új közgyûlés elsô összehívása ülésének napjáig tart. Az új közgyûlés alakuló ülését a közgyûlési képviselôk megválasztását követô 30 napon belül össze kell hívni.
(2) Ha új közgyûlést nem választottak, az országos önkormányzat megszûnik.
36. § (1) Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, valamint területi (regionális, megyei) képviseletét és védelmét. A kisebbség kulturális autonómiájának megteremtése érdekében intézményeket hozhat létre és összehangolja azok mûködését.
(2) Az országos önkormányzat jogi személy.
(3) Az országos önkormányzat megszûnése esetén annak vagyona az 55. § (3) bekezdése szerint létrehozott Közalapítványhoz kerül, amely azt vagyonkezelésbe veszi és gondoskodik annak megôrzésérôl. Abban az esetben, ha a megszûnt országos önkormányzat ismét megalakul, a Közalapítvány köteles gondoskodni a vagyon visszaadásáról.
37. § Az országos önkormányzat - törvények keretei között - önállóan dönt:
a) székhelyérôl, szervezetérôl, mûködési rendjérôl;
b) költségvetésérôl, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról;
c) törzsvagyonának körérôl;
d) nevérôl, jelképeirôl;
e) az általa képviselt kisebbség országos ünnepeirôl;
f) kitüntetéseirôl, ezek odaítélésének feltételeirôl és szabályairól;
g) a rendelkezésére álló rádió- és televíziócsatorna felhasználásának elveirôl és módjáról;
h) a rendelkezésére álló közszolgálati rádió és televízió mûsoridô felhasználásának elveirôl;
i) sajtóközleményeinek közzétételérôl;
j) intézményei megalapításáról, ezek szervezeti és mûködési szabályairól, fenntartásáról, mûködtetésérôl;
k) színház mûködtetésérôl;
l) múzeumi kiállítóhely, országos gyûjtôkörrel rendelkezô közgyûjtemény létesítésérôl, fenntartásáról;
m) kisebbségi könyvtár fenntartásáról;
n) mûvészeti, tudományos intézet, kiadó alapításáról, mûködtetésérôl;
o) országos hatáskörû közép- és felsôfokú oktatási intézmények fenntartásáról;
p) jogsegélyszolgálat létrehozásáról és mûködtetésérôl;
r) valamint egyéb, törvény által hatáskörébe utalt feladatainak ellátásáról.
38. § (1) Az országos önkormányzat
a) véleményt nyilvánít az általa képviselt kisebbséget e minôségében érintô jogszabályok tervezetérôl, ideértve a megyei, fôvárosi közgyûlési rendeleteket is;
b) a képviselt kisebbségek csoportjait érintô kérdésekben közigazgatási szervektôl tájékoztatást kérhet, részükre javaslatot tehet, hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedést kezdeményezhet;
c) közremûködik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô állami szervekkel az általa képviselt kisebbségek alsó-, közép- és felsôfokú kisebbségi oktatás szakmai ellenôrzésében.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján megkeresett közigazgatási szerv a 26. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(3) A kisebbség történelmi településeinek és építészeti emlékeinek megôrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabályalkotás során az országos önkormányzatnak, ilyen tárgyú önkormányzati rendelet alkotása esetében pedig a helyi kisebbségi önkormányzatnak egyetértési joga van. Helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólójának, illetôleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének véleményezési joga van.
(4) A kisebbségi oktatás törzsanyagának kialakításában - a felsôoktatás kivételével - az érintett országos önkormányzatot egyetértési jog illeti meg.
39. § Az országos önkormányzat mûködése körében pályázatokat írhat ki, ösztöndíjakat alapíthat.
V. Fejezet
A kisebbségek helyi szószólója
40. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 12. § (5) bekezdése alapján a kisebbség helyi szószólója (a továbbiakban: szószóló) jogosult:
a) ha nem települési önkormányzati képviselô, tanácskozási joggal részt venni a képviselô-testület, illetôleg bármely bizottság kisebbséget érintô napirendjének tárgyalásán, ideértve a zárt üléseket is;
b) javasolni a polgármesternek, a bizottság elnökének, a képviselô-testület, a bizottság feladatkörébe tartozó - a kisebbségek helyzetét érintô - ügy megtárgyalását;
c) kezdeményezni, hogy a képviselô-testület vizsgálja felül bizottságának a kisebbségek helyzetét érintô döntését;
d) felvilágosítást kérni a képviselô-testület, a bizottság ülésén a polgármestertôl, a jegyzôtôl, a bizottság elnökétôl a kisebbség helyzetét érintô, önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben;
e) feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közremûködést igényelni a polgármestertôl, a jegyzôtôl;
f) kezdeményezni a polgármester, a jegyzô, a hatáskörrel rendelkezô ügyintézô intézkedését, a kisebbséget e minôségében érintô ügyekben;
g) kezdeményezni, hogy a képviselô-testület a kisebbség helyzetével összefüggô ügyben - az Ötv. 101. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - hatáskörrel rendelkezô szervhez forduljon.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kezdeményezés alapján a polgármester, a bizottság elnöke köteles a szószóló javaslatát a képviselô-testület, a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni. A képviselô-testület, a bizottság dönt a kérdés napirendre tûzésérôl, valamint az elôkészítés módjáról.
(3) Ha a szószóló a képviselô-testület, a bizottság ülésén kér felvilágosítást a polgármestertôl, a jegyzôtôl, a bizottság elnökétôl, részére az ülésen vagy legkésôbb az üléstôl számított 15 napon belül - írásban - érdemi választ kell adni.
(4) A szószóló hozzászólását - kérelmére - a képviselô-testület, a bizottság ülésérôl készült jegyzôkönyvben rögzíteni, illetve - ha hozzászólását írásban benyújtotta - a jegyzôkönyvhöz csatolni kell.
(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kezdeményezés alapján a (2) bekezdésben foglaltak szerint napirendre tûzött - a kisebbségek helyzetét érintô - ügy megtárgyalását a képviselô-testület csak a szószóló kérelmére halaszthatja el vagy veheti le a napirendrôl.
(6) A kisebbség jogait, kötelezettségeit érintô önkormányzati rendelet megalkotása, illetôleg a kisebbség helyzetét általánosan befolyásoló intézkedés meghozatala elôtt a hatáskörrel rendelkezô önkormányzati szerv köteles a szószóló véleményét kikérni.
41. § (1) A szószólót - kérelmére - a feladatainak ellátásához szükséges idôtartamra munkáltatója köteles a munkavégzés alól felmenteni. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselô-testület téríti meg. E jövedelem alapján a szószóló társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.
(2) A szószólóra a tanácsnokra vonatkozó költségtérítést, juttatást, tiszteletdíjat szabályozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem érintik a helyi önkormányzati képviselô-testületi tagsággal összefüggô jogokat és kötelezettségeket, ha a szószóló egyben önkormányzati képviselô is.
VI. Fejezet
A kisebbségek mûvelôdési és oktatási önigazgatása
42. § E törvény értelmében kisebbségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a cigány (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv.
43. § (1) Az állam a magyarországi kisebbségek anyanyelvét közösségösszetartó tényezôként ismeri el, oktatásukat - ahol ezt igénylik - a kisebbségi települési önkormányzatokhoz nem tartozó közoktatási intézményekben a (2)-(4) bekezdésekben, valamint a 44-49. §-okban foglaltak szerint támogatja.
(2) A kisebbséghez tartozó gyermek, a szülôje vagy gondviselôje döntésének megfelelôen, anyanyelvû, illetôleg anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven történô) vagy magyar nyelvû oktatásban részesül, illetôleg részesülhet.
(3) A kisebbség anyanyelvû vagy anyanyelvi oktatása a helyi lehetôségek és igények szerint kisebbségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.
(4) Egyazon kisebbséghez tartozó nyolc tanuló szülôjének vagy törvényes képviselôjének kérése esetén kisebbségi osztály vagy tanulócsoport indítása, illetve mûködtetése kötelezô.
44. § A 43. § szerinti kisebbségi anyanyelvû vagy anyanyelvi oktatás többletköltségét - törvényben meghatározott módon - az állam, illetve a helyi önkormányzat viseli.
45. § (1) A közoktatás és a felsôoktatás törvényi szabályozása, az oktató-nevelô tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenôrzése során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a kisebbségek kulturális autonómiájának megfelelô oktatási és mûvelôdési érdekeket.
(2) A cigány kisebbség iskolázottságbeli hátrányainak csökkentése érdekében sajátos oktatási feltételek teremthetôk.
(3) A kisebbségeknek a 43. § (3)-(4) bekezdése szerint létrehozott oktatási-nevelési intézményeiben biztosítani kell a kisebbségi népismeret, a kisebbség és anyaországa történelmének tanítását, kulturális hagyományainak, értékeinek megismerését.
46. § (1) A kisebbségi oktatásra irányuló igények felmérésében és az oktatás megszervezésében a helyi és a kisebbségi önkormányzatok együttmûködnek.
(2) A kisebbségek anyanyelvû, anyanyelvi oktatásához az anyanyelvû pedagógusok képzésének biztosítása állami feladat.
(3) Az állam nemzetközi egyezmények révén is gondoskodik arról, hogy a kisebbséghez tartozók a kisebbségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben vegyenek részt teljes, rész-, illetve tovább- és tudományos képzésben.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából az állam támogatja a kisebbségek anya-, illetve nyelvországából érkezô oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását.
(5) Amennyiben a kisebbséghez tartozó személyek tanulmányaikat olyan országokban folytatják, ahol anyanyelvükön oktató egyetemek, fôiskolák, illetve egyéb tanintézetek, kultúrájukat ápoló intézmények mûködnek, az ott nyert okleveleket, egyéb bizonyítványokat a törvényekre és a nemzetközi megállapodásokra figyelemmel a Magyar Köztársaságban szerzett megfelelô oklevéllel, bizonyítvánnyal egyenértékûnek kell tekinteni.
47. § A kisebbségi települési önkormányzat, és a helyi kisebbségi önkormányzat más szervtôl csak azzal a feltétellel vehet át oktatási intézményt, ha az oktatás addig elért színvonalát biztosítani tudja. Az átadott intézmény állami támogatásának mértéke az átvétel miatt nem csökkenhet.
48. § (1) A kisebbségi oktatási intézményt az érintett kisebbséghez nem tartozók, csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény betöltetlen férôhellyel az adott kisebbség igényeinek kielégítése után is rendelkezik. A felvétel (beiratkozás) elôzetesen nyilvánosságra hozott szabályok alapján történhet.
(2) A magyar nyelv oktatását - az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon - a kisebbségi oktatási intézményben is biztosítani kell.
(3) Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvû lakosság - vagy más, nemzeti vagy etnikai kisebbség - van számszerû kisebbségben, a magyar anyanyelvû, illetve más anyanyelvû gyermekek anyanyelvû, vagy anyanyelvi oktatását törvényben meghatározottak szerint a települési önkormányzat biztosítani köteles.
49. § (1) A kisebbségi szervezetek közmûvelôdési tevékenységet folytathatnak, erre - jogszabályok keretei között - intézményeket hozhatnak létre, amelyek nemzetközi kapcsolatokat tarthatnak fenn.
(2) Az országos önkormányzat jogosult kisebbségi színház, múzeumi kiállítóhely, országos gyûjtôkörrel rendelkezô közgyûjtemény, könyvtár, kiadó, országos kulturális, mûvészeti, tudományos intézet létesítésére, fenntartására. E feladatokhoz költségvetési támogatást igényelhet.
(3) A kisebbség anyanyelvû irodalommal történô ellátását kisebbségi könyvtári rendszer biztosítja.
(4) Azokon a településeken, ahol kisebbségi települési önkormányzatot nem hoztak létre, a kisebbségi lakosság részére anyanyelvû könyvtári anyagok szolgáltatása a települési önkormányzat kötelezô feladata.
(5) Kisebbségi közgyûjtemény gyûjtési joga nem terjed ki olyan iratokra, amelyeket a hatályos levéltári jogszabályok értelmében levéltári ôrizetbe kell adni.
50. § (1) Az állam biztosítja a kisebbségi oktatáshoz a tankönyvek megjelentetését, a taneszközök elôállítását.
(2) Az állam támogatja
a) a kisebbségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyûjtését, közgyûjtemények alapítását és gyarapítását;
b) a kisebbségek könyvkiadását és idôszaki kiadványainak megjelentetését;
c) a törvényeknek és közérdekû közleményeknek a kisebbségek anyanyelvén történô ismertetését;
d) a kisebbség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történô lebonyolítását, illetve az egyházaknak a kisebbségek anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.
VII. Fejezet
Nyelvhasználat
51. § (1) A Magyar Köztársaságban anyanyelvét bárki mindenkor és mindenhol szabadon használhatja. A kisebbségek nyelvhasználatának feltételeit - külön törvényben meghatározott esetekben - az állam biztosítani köteles.
(2) A polgári és büntetôeljárások során, valamint a közigazgatási eljárásokban az anyanyelv használatát a vonatkozó eljárásjogi törvények biztosítják.
52. § (1) Az Országgyûlésben a kisebbséghez tartozó képviselô az anyanyelvét is használhatja.
(2) A helyi önkormányzat képviselô-testületében a kisebbségi képviselô anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely kisebbség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvû szövegét vagy tartalmi kivonatát az ülés jegyzôkönyvéhez csatolni kell.
(3) Ha a településen kisebbséghez tartozó személyek élnek, a képviselô-testület jegyzôkönyveit és határozatait a magyar mellett az adott kisebbség nyelvén is vezettetheti, illetôleg szövegeztetheti. Értelmezési vita esetén a magyar nyelvû változat a hiteles.
53. § A települési önkormányzat az illetékességi területén mûködô helyi kisebbségi önkormányzat igényének megfelelôen köteles biztosítani, hogy
a) rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele - a magyar mellett - a kisebbség anyanyelvén is megtörténjék;
b) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a kisebbség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak;
c) a helység és utcaneveket megjelölô, a közhivatalok, közszolgáltatást végzô szervek elnevezését feltüntetô táblák feliratai vagy ezek mûködésére vonatkozó közlemények - a magyar nyelvû szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában - a kisebbség anyanyelvén is olvashatóak legyenek.
54. § Azon a településen, ahol kisebbséghez tartozó lakosság él, a helyi köztisztviselôi és közalkalmazotti állások betöltése során - az általános szakmai követelmények megtartása mellett - biztosítani kell az adott kisebbség anyanyelvét is ismerô személy alkalmazását.
VIII. Fejezet
A kisebbségek támogatása, a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása, vagyona
55. § (1) Az állam a Magyarországon élô kisebbségek jogai érvényesítésének pénzügyi fedezetéhez a (2)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint ad támogatást.
(2) Az állam a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben
a) kiegészítô normatív támogatást nyújt a kisebbségi óvodai neveléshez, illetôleg az anyanyelvi (anyanyelvû) iskolai oktatáshoz;
b) az Országgyûlés döntése szerinti megosztásban biztosítja a nemzeti és az etnikai kisebbségi önkormányzatok, illetôleg támogatja a nemzeti vagy etnikai társadalmi szervezetek mûködését.
(3) A hazai kisebbségek önazonosságának megôrzését, hagyományai gondozását, átörökítését, az anyanyelv ápolását, fejlesztését, szellemi és tárgyi emlékeik fennmaradását, a kisebbségi létbôl fakadó kulturális és politikai hátrányok mérséklését szolgáló tevékenységek támogatása céljából közalapítványt kell létrehozni.
(4) A közalapítvány támogatási tevékenysége a kisebbségi célú állami finanszírozás rendszerének része.
55/A. § (1) Az 55. § (3)-(4) bekezdésében említett közalapítványt Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) elnevezéssel és budapesti székhellyel a Magyar Köztársaság Kormánya alapítja.
(2) A Közalapítvány vagyona a részére átadott vagyontárgyakból, valamint a mindenkori éves költségvetési törvényben megállapított pénzügyi támogatásból áll.
(3) A Közalapítvány legfôbb döntéshozó szerve a Kuratórium. Ennek tagjai a következôk:
a) a kisebbségek országos önkormányzatainak - azok közgyûlése által megválasztott - egy-egy képviselôje, országos önkormányzat hiányában az adott kisebbség szervezetei által választott személy,
b) az Országgyûlésben képviselôcsoporttal rendelkezô pártok által kijelölt egy-egy személy,
c) a belügyminiszter, a külügyminiszter, a mûvelôdési és közoktatási miniszter, a Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt egy-egy személy.
(4) A Kuratórium elnöke a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal mindenkori vezetôje.
(5) A Közalapítvány ellenôrzésre jogosult szervének (Felügyelô Bizottság) tagjai a következôk:
a) az Országgyûlés elnöke által kijelölt két személy, akik közül legalább az egyik ellenzéki pártot képvisel,
b) a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára által kijelölt személy,
c) a pénzügyminiszter által kijelölt személy.
(6) A Felügyelô Bizottság elnöke a Kormány nemzeti és etnikai kisebbségi ügyek felügyeletével megbízott tisztségviselôje által kijelölt személy.
(7) A Kuratóriumot és a Felügyelô Bizottságot - a (3)-(6) bekezdésben meghatározott személyekbôl - az alapító jelöli ki.
56. § A kisebbségek anyagi támogatásában hazai és külföldi szervezetek, alapítványok és magánszemélyek is közremûködhetnek. A kisebbségi kultúra támogatásához nyújtott külföldi adományok esetében az állam - külön jogszabályok szerint - vámkedvezményt vagy vámmentességet biztosíthat.
57. § Az állam által nyújtott pénzügyi támogatások törvényes felhasználását - az állami pénzeszközök felhasználására elôírt rendnek megfelelôen - az Állami Számvevôszék ellenôrzi.
A kisebbségi önkormányzatok vagyona
58. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat vagyonára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a települési önkormányzatok vagyonára vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A kisebbségi önkormányzat mûködésének pénzügyi feltételeit általában az alábbi forrásokból biztosíthatja:
a) az állam költségvetési hozzájárulása;
b) a települési vagy megyei önkormányzat hozzájárulása;
c) saját bevételek (ideértve vállalkozásaik hozadékát is);
d) alapítványi támogatások;
e) hazai és külföldi szervezetektôl kapott támogatások;
f) a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka;
g) adományok.
59. § (1) A kisebbségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges - az illetékességi területén a helyi önkormányzat tulajdonában lévô - vagyont a helyi kisebbségi önkormányzat használatába kell átadni. Ez nem akadályozhatja a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.
(2) Az egyes országos kisebbségi önkormányzatok mûködési feltételeinek biztosítására a megalakulásukat követô 3 hónapon belül a helyileg illetékes önkormányzat - állami kompenzációval - 150-300 m2 hasznos alapterületû, önállóan használható épületet vagy épületrészt köteles rendelkezésükre bocsátani, amennyiben a megalakulásra a törvény hatálybalépését követô két költségvetési éven belül sor kerül.
(3) A használati jogra, az átadási eljárás rendjére a helyi önkormányzatok vagyonával kapcsolatos rendelkezések általános szabályait kell megfelelôen alkalmazni.
Az átadáskor írásban kell rögzíteni:
a) az átadandó vagyontárgyak pontos leírását, értékét;
b) az átadott vagyontárgyakkal elérni kívánt kisebbségi célokat;
c) azt, hogy a feladatok teljesítése során felmerült és a helyi kisebbségi önkormányzat vagyonából ki nem fizetett tartozásokért vállalja-e, és milyen arányban a felelôsséget a települési önkormányzat abban az esetben, ha a helyi kisebbségi önkormányzat átvállalja a települési önkormányzat jogszabályban kötelezôen elôírt feladatainak egy részét az átadott vagyontárgyakkal együtt.
(4) Az országos kisebbségi önkormányzatok által mûködtetett intézmények a normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást ellátó nem állami intézményekkel azonos elbírálás alá esnek.
(5) A helyi kisebbségi önkormányzatokat a normatív állami hozzájárulás a helyi önkormányzatokra irányadó szabályok szerint illeti meg. A normatív állami hozzájárulást a helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat útján veszi igénybe.
60. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, illetôleg az országos kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat) tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak.
(2) Az átadott ingatlan vagy ingó vagyont illetôen a kisebbségi önkormányzat az átruházással történô tulajdonszerzés általános szabályai szerinti tulajdonosi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
(3) A kisebbségi önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelôssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét.
(4) A kisebbségi önkormányzatot megilletô tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testületi ülés, illetôleg a közgyûlés hatáskörébe tartozik.
(5) Kisebbségi helyi önkormányzat megszûnése esetén annak összes ingó és ingatlan vagyona a települési önkormányzat tulajdonába megy át, amely azonban kisebbségi önkormányzat újbóli létrejötte esetén ez utóbbinak az átvettel azonos értékû vagyont köteles tulajdonába adni.
(6) A helyi kisebbségi önkormányzatok tartozásaiért a települési önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogyan ezt a közöttük létrejött megegyezésben kifejezetten vállalta.
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
61. § (1) E törvény értelmében Magyarországon honos népcsoportnak minôsülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül további kisebbség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek, legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozónak valló választópolgár e tárgykörben a népi kezdeményezését az Országgyûlés elnökéhez nyújthatja be. Az eljárás során a népszavazásról és a népi kezdeményezésrôl szóló 1989. évi XVII. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A jelenleg mûködô nemzetiségi szövetségek önállóan döntenek fennmaradásukról, feloszlásukról, átalakulásukról.
(4) a) A fôvárosi kisebbségi önkormányzatot a kisebbségi elektorok választják meg. Kisebbségi elektor minden kerületi önkormányzati képviselô, akit kisebbségi képviselôként választottak meg, továbbá a kerületi kisebbségi önkormányzati képviselô, valamint a külön erre a célra választott elektorok.
b) Amennyiben valamely kisebbségnek egyetlen kerületben sem jön létre kisebbségi önkormányzata, úgy a magát az adott kisebbséghez tartozónak valló és a fôvárosban lakóhellyel rendelkezô 10 választópolgár kezdeményezésére választói gyûlést kell összehívni. A választói gyûlésen - a Nek. tv. 31-34. §-aiban foglaltak szerint - kislistán 9 képviselôt választanak. A választás érvényes, ha a választói gyûlés fôvárosi lakóhellyel rendelkezô résztvevôi közül a kislistára legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott. A megválasztott kisebbségi képviselôk egyben ellátják az adott kisebbség országos önkormányzatának választásán az elektorok feladatait.
62. § (1) A Kormány - az e feladattal érintett minisztériumok és országos hatáskörû szervek bevonásával, a megyei, fôvárosi közigazgatási hivatal vezetôinek közremûködésével - a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal útján segíti a kisebbségek jogainak és sajátos érdekeinek érvényesülését, szervezi ezek feltételeinek biztosítását.
(2) A Kormány a törvény hatálybalépését követô két költségvetési évben 500-500 millió forint összegû "kisebbségi kompenzációs keretet" köteles elkülöníteni a költségvetési törvényjavaslatban. Ennek terhére kell megtérítenie az országos és - amennyiben erre szükség mutatkozik - a helyi kisebbségi önkormányzatok elhelyezésével kapcsolatban az adott települési önkormányzatot ért igazolható veszteségeket. A kompenzációs igények elbírálására a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének vezetésével bizottságot kell alakítani, amelyben biztosítani kell az érintett kisebbség, illetôleg az önkormányzati ágazat méltányos képviseletét. A "kisebbségi kompenzációs keretbôl" felhasználásra nem kerülô összeget a nemzeti és etnikai kisebbségek, elsôsorban válságos helyzetû kisebbségi oktatási és kulturális intézmények, kisebbségi önkormányzatok céljaira kell fordítani.
(3) A Kormány kétévente legalább egy alkalommal áttekinti a Magyar Köztársaság területén élô kisebbségek helyzetét és arról az Országgyûlésnek beszámol.
63. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és más, a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit e törvény szabályaival összhangban kell alkalmazni.
(2)
(3) Az elsô alkalommal összehívott országos önkormányzat közgyûlése tagjainak számát és összehívott elektorok gyûlése határozza meg 13 és 53 fô között.
(4) Az országos kisebbségi önkormányzatok mûködési költségeik biztosítására egyszeri vagyonjuttatásban részesítendôk az alábbi megoszlás szerint:
cigányok 60 millió Ft
németek 30 millió Ft
horvátok 30 millió Ft
szlovákok 30 millió Ft
románok 30 millió Ft
bolgárok 15 millió Ft
görögök 15 millió Ft
lengyelek 15 millió Ft
örmények 15 millió Ft
ruszinok 15 millió Ft
szerbek 15 millió Ft
szlovének 15 millió Ft
ukránok 15 millió Ft
összesen 300 millió Ft értékben.
(5)
(6) Amennyiben mûködésük fedezetét nem veszélyezteti, az országos kisebbségi önkormányzatok e vagyon valamely hányadát továbbadhatják a helyi kisebbségi önkormányzatoknak.
64. § (1) E törvény - a 20. § (2) és (3) bekezdés kivételével - a kihirdetését követô 90. napon lép hatályba. A 20. § (2) és (3) bekezdésének hatálybalépésérôl külön törvény rendelkezik.
(2)
(3)-(4)
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény pénzügyi vonatkozású rendelkezéseinek részletes szabályairól rendeletet adjon ki.
(6)
65. §
1. melléklet az 1993. évi LXXVII. törvényhez
Helyi kisebbségi önkormányzati választás kezdeményezésének mintája
Helyi Választási Bizottság részére
település neve
A létrehozni kívánt helyi kisebbségi önkormányzat megnevezése:
A kezdeményezô neve:
állandó címe:
személyazonosító jele:
A kezdeményezô nyilatkozata arról, hogy választójoggal rendelkezik, továbbá melyik kisebbséghez tartozónak vallja magát
saját kezû aláírás
Dátum: 19....... év .......................... hónap .......... nap.
2. melléklet az 1993. évi LXXVII. törvényhez
3. melléklet az 1993. évi LXXVII. törvényhez
Source: Website of the Office for National and Ethnic Minorities in Hungary
http://www.meh.hu/nekh/Magyar/6.htm
