A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következoket rendelem el:

1. § (1) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés) biztosító óvodák e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el nevelési programjukat.

(2) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást (a továbbiakban: kisebbségi iskolai nevelés és oktatás) biztosító iskolák a pedagógiai programjukat és a helyi tantervüket az e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el.

(3) Ha a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást biztosító iskola helyi tantervében meghatározott követelmények csak a nem kötelezo tanórai foglalkozásokon való részvétellel teljesíthetok, a beiratkozás az iskolába - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a nem kötelezo tanórai foglalkozásokon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanulók és a szülok figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás elott írásban felhívták.

(4) Az iskolának lehetoséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, illetve folytathassák tanulmányaikat, akik nem vállalják a nem kötelezo tanórai foglalkozásokon való részvételt. A tanulónak, illetve a szülonek a tanítási év utolsó hónapjában írásban kell bejelentenie, amennyiben a tanuló a következo tanítási évben nem kíván részt venni a nem kötelezo tanórai foglalkozásokon, illetve be kíván kapcsolódni a nem kötelezo tanórai foglalkozásokba.

2. § (1) A nyelvoktató kisebbségi oktatást az általános muveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejuleg, vendégtanulói jogviszony keretében szervezik meg, ha a kisebbségi iskolai nevelés és oktatás megszervezésére a településen nincs lehetoség az ugyanazon kisebbséghez tartozók létszáma alapján.

(2) A vendégtanulói jogviszony keretében megszervezett kisebbségi iskolai nevelésre és oktatásra a közoktatásról szóló törvény 87. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a tanulmányi követelmények teljesítésére a 27. § (6) bekezdés d) pontjában, valamint a 73. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

3. § A kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban a kisebbség nyelvét és a kisebbség nyelvén tanított tantárgyak oktatását - a helyi tantervben meghatározottak szerint - az osztályok csoportokra bontásával szervezhetik meg.

4. § A közoktatásról szóló törvény 23. §-ára tekintettel engedélyt kap a kisebbségi nevelésben és oktatásban részt vevo gimnázium és szakközépiskola fenntartója, hogy olyan helyi tantervet hagyjon jóvá, amely alapján az iskola a tanulókat a tizenegyedik évfolyam végére készíti fel az alapmuveltségi vizsgára, feltéve, hogy a kilencedik évfolyamot nyelvi elokészíto évfolyamként szervezik meg, és a középiskolai nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejezodik be. Az iskola a felvétel elott tájékoztatja a jelentkezoket és szüleiket a helyi tantervben foglaltakról.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követo 8. napon lép hatályba.

A kisebbségi óvodai nevelés hazánk egységes nevelési-oktatási rendszerének része, amely a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelettel kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkituzéseit és feladatait.

A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés irányelve) meghatározza a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit.

A kisebbségi óvodai nevelés irányelve megfogalmazza a kisebbségi óvodai nevelés célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a kisebbségi óvodai nevelés formáira és a fejlodés jellemzoire az óvodáskor végére.

1. A kisebbségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfeleloen a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.

2. A kisebbségi nevelés célja és feladata, hogy
- biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára;
- ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötodo hagyományokat és szokásokat;
- készítse fel a gyermeket a kisebbségi nyelv iskolai tanulására;
- segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.

3. A kisebbségi nevelést folytató óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett - figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét - minél teljesebbé váljon a kisebbség nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatéro kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.

4. A kisebbségi kultúrkincsbol és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfeleloen rugalmasan alakítja csoportjainak heti- és napirendjét.

1. A kisebbségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétol az iskola megkezdéséig tart.

2. A kisebbségi óvodai nevelésben részt vevo óvodapedagógusnak beszélnie kell a kisebbség nyelvét, ismernie kell a kisebbség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Fontos feladata a kultúrkincs továbbörökítése.

3. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodában jellemzoen a kisebbség nyelvén kell szervezni a gyermekek óvodai életét. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek gondozásában résztvevo felnottek is ismerjék és használják a kisebbség nyelvét (tájnyelvét).

4. A kisebbségi óvoda nevelo munkáját kiegészíti a családdal (szülokkel, nagyszülokkel stb.), a kisebbségi intézményekkel, szervezetekkel való együttmuködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a kisebbségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.

5. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodának a kisebbségi kultúra és nyelv ápolását segíto eszközökkel is rendelkeznie kell.

6. Az óvoda környezete tükrözze a kisebbség kultúráját, a kisebbség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit.

A kisebbségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a kisebbségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés terjedjen ki a kisebbségi hagyományok, szokások továbbörökítésére és a kisebbségi identitás megalapozására és fejlesztésére.

Az anyanyelvu óvoda az óvodai élet egészét a kisebbség nyelvén szervezi meg. Az óvodai élet tevékenységi formáiban az anyanyelv (a kisebbség nyelve) használata érvényesül. A kisebbség nyelvén nevelo óvoda adjon lehetoséget arra, hogy a gyermekek a magyar nyelvvel, a magyar irodalmi és zenei kultúra értékeivel is megismerkedjenek.

A kisebbségi nevelést folytató kétnyelvu óvoda mindkét nyelv (a kisebbség nyelve és a magyar nyelv) fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát a nevelési programban az óvodai élet kezdetén a gyermekcsoport nyelvismerete határozza meg. A hangsúly a kisebbségi nyelv fejlesztésére helyezodjék.

1. A cigány kisebbségi óvodai nevelés folyhat
a) a kisebbség nyelvén,
b) két nyelven,
c) cigány kulturális nevelés keretében, magyar nyelven.

2. A cigány kisebbségi óvodai nevelés keretében az óvoda nevelési programja tartalmazza a cigány kultúra, muvészetek és hagyományok értékeit. A tevékenységi formákban hangsúlyozottan kell szerepeltetni a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilágnak helyet kell kapnia. A mozgáshoz kötodo tevékenységek között szerepeljen a cigány tánckultúra megismertetése.

3. A cigány kisebbségi óvodai nevelés oly módon készítse fel a gyermekeket a sikeres iskolai eloremenetelre, hogy tudatosan építsen a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözoségekre és hasonlóságokra.

A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként
a) a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt; b) életkorának és egyéni képességeinek megfeleloen rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetové teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a kisebbség nyelvén közvetíteni;
c) tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben;
d) ismerjen a kisebbség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat (esetenként tájnyelven is);
e) ismerkedjék meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését.

A kisebbségi iskolai nevelést és oktatást végzo iskola - a 130/1995. (X. 26.) Korm. rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében (a továbbiakban: kisebbségi iskolai oktatás irányelve) foglaltakkal összhangban valósítja meg célkituzéseit.

A kisebbségi oktatás - a magyarországi közoktatás részeként - megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományorzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.

A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megorizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erosítse a közösséghez való kötodést.

A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben arra kell törekedni,
a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság elonyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép,
b) hogy a tanulók felismerjék az eloítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét.

1. A Magyarországon élo nemzeti és etnikai kisebbségek eltéro nyelvállapota és kulturális sajátosságai, valamint a kisebbségek különbözosége miatt a kisebbségi oktatást a következo oktatási formák szerint lehet megszervezni:

a) anyanyelvu oktatás,
b) kétnyelvu kisebbségi oktatás,
c) nyelvoktató kisebbségi oktatás,
d) cigány kisebbségi oktatás,
e) interkulturális oktatás.

2. A kisebbségi nevelést és oktatást végzo iskola pedagógiai programjába több oktatási forma is beépítheto.

1. Az anyanyelvu oktatásban - a magyar nyelv és irodalom kivételével - az oktató és nevelo munka a kisebbség nyelvén folyik. A pedagógiai program magába foglalja az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tanterveit.

2. Az anyanyelvu oktatásban a kilencedik évfolyam intenzív nyelvi elokészíto évfolyamként is megszervezheto, amelynek célja, hogy elokészítsen az anyanyelvu középiskolai oktatás keretében folyó tanulmányok megkezdésére. A résztvevo tanulók a kilencedik évfolyamon a kötelezo óraszám minimum hetven százalékát a kisebbségi nyelv tanulására fordítják. A tanuló a tizenharmadik évfolyam befejezését követoen tehet érettségi vizsgát.

3. Ha az anyanyelvi oktatás hat évfolyamos gimnáziumban folyik, a nyelvi elokészítés a hetedik és a nyolcadik évfolyamon történik. A tanuló kötelezo tanórai foglalkozásának legalább harminc százalékát fordítja a nyelv tanulására. A tantárgyak anyanyelven történo tanulása legkésobb a kilencedik évfolyamon kezdodik. Az oktatás a hetedik évfolyammal kezdodik és a tizenkettedik évfolyammal fejezodik be.

1. A kétnyelvu kisebbségi oktatás a nyelvismeret elmélyítésével és tanítási nyelvként való alkalmazásával járul hozzá a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. Ez a forma lehetové teszi, hogy az iskola teret adjon a nyelv valóságos szituációban való használatához, és biztosítsa a kiegyensúlyozott kétnyelvu nyelvi készség kialakulását. A pedagógiai program tartalmazza az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tantervét is.

2. A kétnyelvu kisebbségi oktatásban a kisebbségi nyelv és a magyar nyelv a tanítás nyelve, s mindketto tantárgy is. A kisebbség nyelvén oktatott tantárgyakat az iskolák pedagógiai programja határozza meg. A kisebbség nyelve és a kisebbség nyelvén tanított tantárgyak aránya intézményenként és évfolyamonként eltérhet. A magyar nyelv és irodalom kivételével valamennyi tantárgy tanítható a kisebbség nyelvén.

3. A kétnyelvu oktatási formában a pedagógiai program által meghatározott, az anyanyelv és irodalmon kívül, legalább három tantárgyat a kisebbség nyelvén kell oktatni, a heti órakeret legalább ötven százalékában. A kétnyelvu oktatást ki lehet terjeszteni az összes tantárgyra azzal a feltétellel, hogy az oktatás nyelve a heti órakeret ötven százalékában a kisebbség nyelve. A nyelvi elokészíto évfolyamra vonatkozó eloírásokat a kétnyelvu kisebbségi oktatás e formájában is alkalmazni kell.

1. A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához.

2. A nyelvoktató kisebbségi oktatás két formában valósítható meg:
a) A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az elso évfolyamtól kell oktatni. A kisebbségi nyelv és irodalom oktatására a heti kötelezo tanórai órakeretbol legalább négy, a német nyelvoktató iskolákban legalább öt tanórát szükséges biztosítani. A kisebbségi nyelv és irodalom oktatására meghatározott heti kötelezo tanórák idokerete - a német nyelvoktató iskolák kivételével - az egyes évfolyamok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható azzal a megkötéssel, hogy a kötelezo tanórák száma egyetlen évfolyamon sem lehet kevesebb heti három óránál.
b) A bovített nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelynek célja a kétnyelvu kisebbségi, illetve az anyanyelvu oktatási formára való felkészítés. A kisebbségi nyelv és irodalom tanulása, illetve a kisebbség nyelvén való tanulás egyidejuleg folyik. A kisebbség nyelvét és az irodalmat legkevesebb heti öt órában kell tanítani. Legalább három tantárgy kisebbség nyelvén való tanulását kell lehetové tenni. A kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a kisebbségi nyelvu órák aránya a heti órakeret legalább harmincöt százalékát teszi ki. A bovített nyelvoktató oktatási forma az elso évfolyammal kezdodhet és legkésobb a nyolcadik évfolyammal fejezodhet be.

1. A cigány kisebbségi oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelmérol, irodalmáról, képzomuvészetérol, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. E programnak nem kötelezo eleme a cigány nyelv tanulása, de a szülok igénye alapján biztosítja a cigány nyelv általuk beszélt változatának oktatását. Az oktatás elosegíti a cigány tanulók iskolai sikerességét, illetve mérsékli esetleges hátrányaikat. Biztosítja a cigányság helyzetérol, jogairól, szervezeteirol és intézményeirol szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel - asszimilációs elvárások nélkül - segíti a cigányság integrációját.

2. A cigány kisebbségi oktatásban kötelezo a cigány népismeret muveltségi terület oktatása és az iskolai sikerességet elosegíto készségfejlesztés. Ezen kívül a tanulók tudásszintjének, készségeinek, etnokulturális hátterének és az iskola lehetoségeinek függvényében az alábbiak közül legalább három területet tartalmazzon:
a) a tantárgyi fejlesztést;
b) a kisebbségi önismeret fejlesztését;
c) a szocializációs, kommunikációs fejlesztést;
d) a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenységet;
e) az egyéni tehetséggondozást.

3. a) A cigány nyelv oktatása esetén a hagyományos kisebbségi oktatási formákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
b) Ha az iskolában nem folyik a cigány nyelv oktatása, akkor legalább heti négy tanórai foglalkozás keretében kell - a 2. pontban meghatározottak szerint - az iskola által választott pedagógiai területek ismereteit oktatni.
c) Az a)-b) pontban meghatározottak mellett a cigány kisebbségi és tehetséggondozó oktatásban legalább heti három tanórai foglalkozás keretében biztosítani kell a differenciált képességfejleszto foglalkozásokat, amelyek megszervezhetok a napközis vagy tanulószobai foglalkozások keretében is.

1. Az interkulturális oktatást a "kisebbségi oktatás formái" cím 1. pontjának a)-d) bekezdésében felsoroltak közül bármelyiket megvalósító (a továbbiakban e cím alkalmazásában: kisebbségi oktatás) iskola szervezheti meg azok részére, akik az adott iskolában nem vesznek részt a kisebbségi oktatásban.

2. Az interkulturális oktatás célja, hogy a kisebbségi oktatásban részt nem vevok és a kisebbségi oktatásban résztvevok közösen szervezett nem kötelezo tanórai foglalkozások keretében megismerhessék az adott kisebbség kultúráját.

3. A nem kötelezo közös tanórai foglalkozások a népismereti muveltségi anyag megismerésére szervezhetok meg. Egyes muveltségi területekbol - különösen az Ember és társadalom, a Földünk és környezetünk, a Muvészetek, valamint az Életvitel - kialakított tantárgyak hangsúlyozottan tartalmazzák az adott kisebbség kulturális örökségét, jelenét, és bemutatják szokásait, a többségi kultúrával egyenrangúan és megfelelo terjedelemben tárgyalják az adott kisebbségrol szóló ismereteket is.

4. A szülok igénye alapján az interkulturális oktatásban résztvevok külön tanórai foglalkozás keretében megismerhetik az adott kisebbség nyelvét, mint élo idegen nyelvet.

5. A közösen szervezett nem kötelezo tanórai foglalkozásokon a kisebbségi oktatásban részt vevok aránya nem lehet alacsonyabb, mint a kisebbségi oktatásban részt nem vevok aránya.

6. Az interkulturális oktatás akkor szervezheto meg, ha ez nem akadályozza a kisebbségi oktatást.

A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv követelményeit veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevo tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel az alapmuveltségi vizsgára és az érettségi vizsgára, illetve a felsofokú iskolai tanulmányok megkezdésére. E mellett a kisebbségi oktatás felkészít a kisebbség anyanyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagából is az alapmuveltségi vizsgára, valamint - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában megfogalmazott kisebbségi anyanyelvi, irodalmi és népismereti követelményekre való figyelemmel is - az érettségi vizsgára. Valamely kisebbségi oktatási formában résztvevo iskola pedagógiai programja tartalmazza a kisebbség nyelvének, az irodalomnak és a népismeretnek az oktatását az elso évfolyamtól felmeno rendszerben.

1. A kisebbségi oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a kisebbségi azonosságtudat formálódásához, lehetové teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és - megtartó ero. E feladatát a kisebbségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni.

2. A kisebbség nyelvének tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve muvelt köznyelvi szintu használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a kisebbség és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, az anyanyelven (a kisebbség nyelvén) az olvasási kedv felébresztése és megerosítése.

3. Az anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom oktatása igazodik a kisebbségi oktatás formáihoz.

a) A hagyományos nyelvoktató és a bovített nyelvoktató oktatási formában a kisebbségi nyelv és irodalom helyi tantervét a kisebbségi nyelv és irodalom általános fejlesztési, és az e rendelet részeként a kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejuleg kiadásra kerülo kisebbségenkénti részletes követelmények alapján kell megfogalmazni. A követelmények meghatározásának alapja a tanulók életkori sajátosságait, valamint a kisebbségi oktatás célját és tartalmát figyelembe véve a Nemzeti Alaptanterv élo idegen nyelv részletes követelményei. A kisebbségenkénti részletes követelményeket a negyedik évfolyam végére is ki kell dolgozni. A kisebbség nyelvének és az irodalomnak az oktatása az elso évfolyamtól kezdodik.
b) Az anyanyelven (kisebbség nyelvén) és a kétnyelven folyó oktatási formában az anyanyelv és irodalom helyi tantervét az anyanyelv és irodalom általános fejlesztési, és az e rendelet részeként az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejuleg kiadásra kerülo, szemléletében és felépítésében a NAT struktúráját követo, kisebbségenkénti részletes követelmények alapján kell elkészíteni. Az anyanyelv (a kisebbség nyelvének) oktatása az elso évfolyamtól kezdodik.

Tekintettel arra, hogy a kisebbségi oktatás célja a kisebbségi önazonosság megorzése és erosítése, a magyar nyelv és irodalom általános fejlesztési és részletes követelményeinek az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében történo megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a kisebbség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez, irodalmához kötodhet.

1. A kisebbségi népismeret tananyag az egyes kisebbségek és anyanemzetük, illetve nyelvnemzetük kultúrájáról, történelmérol, hagyományairól és jelenérol szóló ismereteket tartalmazza. Általános fejlesztési, és az e rendelet részeként az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejuleg kiadásra kerülo kisebbségenkénti részletes követelmények, a Nemzeti Alaptanterv több muveltségi területéhez kapcsolódnak (különösen Anyanyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember és természet, Természetismeret, Földünk és környezetünk, Muvészetek), azok tartalmához és szerkezetéhez igazodnak.

2. A kisebbségi népismeret általános témakörei:
a) a kisebbség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája

3. A kisebbségi népismeret tanítása önálló tantárgyként, illetve a Nemzeti Alaptanterv muveltségi területeibe integráltan folyhat, és szükséges, hogy tanórán kívüli tevékenységek formájában is (mint pl. a szakkörök, a táborok, a kirándulások, a népdal- és tánckörök, a játszóházak, a színjátszó körök, a zenekarok) megjelenjen. Pedagógiailag kiemelt értéku a tárgyi és szellemi (néprajzi, népdal stb.) gyujtomunka, az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka. Az egyes tantárgyakba integrált oktatás során, az ének-zene, a tánc és a drámaoktatás esetén a hangsúlyt a kisebbségi tartalmakra kell helyezni.

4. Az egyes kisebbségek esetében a kétnyelvu és az anyanyelvu oktatási formában a népismereti követelmények magasabb szinten is megfogalmazhatók, mint a nyelvoktató oktatási forma esetén. A népismeret önálló tantárgyként történo tanításakor az oktatás nyelve a kisebbség nyelve, integrált feldolgozásakor a kisebbség nyelve, a magyar nyelv, vagy mindketto lehet.

5. A kisebbségi népismeret oktatásának követelményeit össze kell hangolni az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, illetve a többi muveltségi terület követelményeivel.

Az anyanyelv és irodalom követelményei megegyeznek a Nemzeti Alaptanterv tíz pontban összefoglalt Anyanyelv és irodalom muveltségterület általános fejlesztési követelményeivel, azzal az értelemszeru eltéréssel, hogy azokat az adott kisebbség nyelvére és az adott nyelvu irodalomra kell vonatkoztatni, a tizedik pontban pedig az adott nyelv irodalmára vonatkozó, minden iskolában kötelezoen tanítandó tananyagot kell feltüntetni. Az ebbol kiemelt alábbi követelményeket minden iskolában teljesíteni kell.

Az anyanyelvu, illetve a kétnyelvu oktatási formában, a világirodalomra vonatkozó ismeretek taníthatók a kisebbség nyelvén.

1-6. évfolyam

1. Felkészítés az együttmuködéshez szükséges nyelvi képességekre, a kulturált nyelvi magatartásra. Annak tudatosítására, hogy a kommunikáció egyéni és társas érték, hogy a beszédkultúra a társas-társadalmi megértés fontos eleme.
a) A tanuló ismerje fel az adott nyelv jelentoségét a gondolatok, érzelmek, szándékok kommunikációs eszközeként.
b) Alkalmazza helyesen a szóhangsúlyt, érzékelje a mondatok különféle fajtáit, hangsúlyának különféle módozatait a közlés szándéka szerint. Ejtse helyesen az adott nyelv hangzóit, vegye észre a kiejtett hang és betuk közötti kapcsolatot, eltérést.
c) Legyen képes részt venni beszélgetésben, vitában.
d) Kérdések, válaszok megfogalmazásának képessége, a hallottak kiegészítése; együttmuködés a társakkal beszélgetésen.
e) Mindennapi élmények elmondása.

2. Az anyanyelvu, kisebbségi nyelvu írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás elsajátítása.
a) Alakuljon ki a megfelelo tempójú és rendezettségu írás.
b) Alkalmazza a tanuló az adott nyelv nyelvtani felépítésének alapelemeit.
c) Diktálás után tudjon helyesen írni.
d) Az önkontroll és a szövegjavítás fokozott önállósággal történjen.

3. Szövegértés fejlodése, mely a köznapi és irodalmi mufajok tartalmi lényegének felfogását jelenti.
a) Legyen képes megfelelo tempójú hangos és néma olvasásra.
b) Az olvasott muvekben megismertekkel az aktív szókincs gazdagítása, az olvasottak megjelenítése (a muvek üzenetének kifejezése, élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok kifejezése).

4. Az életkori sajátosságoknak megfelelo irodalmi alkotások ismerete, az adott kisebbség népköltészeti és irodalmi alkotásainak, mint a szellemi önkifejezés eszközeinek megismerése.
a) Alakuljon ki a tanulóban az olvasás igénye, érzékelje, hogy az irodalmi alkotásokon keresztül az adott nép szellemisége is megismerheto.
b) A tanuló értse saját és szukebb környezetének adott kisebbséghez és ezen keresztül egy néphez való tartozását.

7-10. évfolyam

1. Felkészítés az együttmuködéshez szükséges nyelvi képességekre, a kulturált nyelvi magatartásra.
a) Mélyüljön el az adott nyelven való kommunikáció képessége és igénye.
b) Minden helyzetben tudja használni a tanuló az anyanyelvét (a kisebbségi nyelvet), mint a közlés eszközét. Ismerje fel a kétnyelvuség elonyét.
c) Legyen képes adott nyelven a közlés tartalma és a beszélo szándéka közötti kapcsolat felismerésére.

2. Az anyanyelvu, kisebbségi nyelvu írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás elsajátítása.
a) Használja a tanuló az írást az önkifejezés eszközeként.
b) Alkalmazza tudatosan az adott nyelv hangtani, szótani és mondattani szabályait.
c) Legyen képes az adott nyelv nyelvtani struktúráinak, kategóriáinak használatára.
d) Az írásbeli közlés során használja biztonságosan a helyzetnek, szándéknak megfelelo stílust, formát.

3. Szövegértés fejlodése, mely a köznapi és irodalmi mufajok szövegfeldolgozását jelenti.
a) Ismerje a tanuló az anyanyelvu (adott nyelvu) irodalom kialakulását, fejlodését.
b) Ismerje a legjelentosebb írók, költok életét és muveit. Legyen tájékozott az adott népcsoporthoz tartozó alkotókat és muveiket illetoen.
c) Legyen képes a tanuló a muvek önálló elemzésére, saját véleményének kifejtésére.

1-6. évfolyam

1. Beszédértési készség, beszédkészség
a) Merjen a tanuló az adott nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma.
b) Értse meg és tudja követni a tanár egyszeru utasításait.
c) Tudjon egyszeru módon kérdezni, válaszolni, információt adni, kérni valós beszédhelyzetekben.
d) Legyen képes megoldani a hallás utáni értési feladatokat. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni.
e) Tanuljon meg és mondjon el emlékezetbol néhány dalt, mondókát, verset az adott nyelven.

2. Olvasásértési készség
a) Ébredjen fel a tanuló érdeklodése népcsoportja kultúrája iránt.
b) Ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket. A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezze vissza.
c) Legyen képes az adott nyelven szöveg felolvasására életkorának megfeleloen.
d) Tudjon a szövegbol egyszeru információkat kiemelni.
e) Legyen gyakorlata egyszeru, ismert nyelvi elemekbol álló szöveg néma olvasással való megértésében.

3. Írásbeli készség
a) Legyen képes a tanuló adott nyelven egyszeru szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására.
b) Tudjon egyszeru, tényszeru információkat írni az adott nyelven.
c) Legyen képes minta alapján több mondatból álló, összefüggo szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlo képeslap, bemutatkozás).

7-10. évfolyam

1. Beszédértés, beszédkészség
a) A tanuló tudja használni a kisebbség nyelvét hétköznapi kommunikációs helyzetekben.
b) Legyen képes mondanivalóját a tartalomnak megfelelo formában megfogalmazni.
c) Tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani, élményeirol beszámolni, információkat kérni és adni.

2. Olvasásértési készség
,i>a) Tudjon a tanuló nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni, feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként).
b) Ismerjen meg néhány irodalmi alkotást (verset, novellát, elbeszélést, regényt) az adott népcsoport kultúrájából.
c) Legyen igénye a kisebbség nyelvén való olvasásra.
d) Legyen képes a tanultak körébol bármely típusú szöveget kifejezoen felolvasni (megfelelo hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával).

3. Írásbeli készség
a) Legyen képes a tanuló az adott nyelv alapveto nyelvi és nyelvhelyességi törvényszeruségeinek alkalmazására. Tudjon összehasonlítást tenni a magyar és a kisebbség nyelve között.
b) Az adott nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül ismerje meg annak a népnek szellemiségét, a kétnyelvuség elonyeit. Legyen képes tudásszintjének megfeleloen egyszerubb szövegek fordítását megoldani.
c) Legyen képes visszaadni írásban is egy-egy irodalmi alkotás lényegét, mondanivalóját.

1-6. évfolyam

1. A tanuló tudjon ismereteket meríteni különbözo forrásokból népcsoportjáról, ismerje családja és környezete kisebbségi kötodését, zenei és tradicionális népi kultúráját, nyelvhasználati sajátosságait.

2. Ismerje a kisebbség szimbólumait, ünnepeit.

3. Ismerje kisebbsége regionális és országos elhelyezkedését.

7-10. évfolyam

1. Ismerje a tanuló a kisebbség (és az anyanemzet) kulturális életének kiemelkedo eseményeit, országos és regionális fesztiváljait, személyiségeit, muveiket. Legyen képes különbözo forrásokból tájékozódni.

2. A tanuló ismerje a kisebbség anyaországának történelmét és társadalomföldrajzát.

3. Ismerje a kisebbség magyarországi történelmét, fobb sorsfordulóit.

4. Ismerje a hazai kisebbségi és emberi jogok rendszerét. Legyen képes megfelelo formában érvelni, vitatkozni a kisebbséget érinto kérdésekben. Fogalmazzon meg saját véleményt adott kisebbséget érinto eseményrol, jelenségrol.

5. Ismerje az adott kisebbség anyaországon kívüli jelenlétét.

6. Ismerje az adott kisebbség nemzetközi kapcsolatait.

Source: Office for National and Ethnic Minorities in Hungary