8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsõrendû kötelessége.

(2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.

27. § Az Országgyûlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosaihoz, az Állami Számvevõszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfõbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.

Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa

32/B. § (1) Az állampolgári jogok országgyûlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

(3) Az országgyûlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

(4) Az állampolgári jogok, illetõleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés a képviselõk kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyûlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat.

(5)

(6) Az országgyûlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyûlésnek.

(7) Az országgyûlési biztosokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.

(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyõzõdés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyõzõdését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellõzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.

(3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva mûködik.

(4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

BH1998. 132. II. A világnézet különbözõsége a gyermek elhelyezésénél egyik szülõ javára vagy terhére sem értékelhetõ [Alkotmány 60. §, 67. § (2) bek., 70/A. §, az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke, 7. sz. kiegészítõ jegyzõkönyvének 5. cikke].

BH1994. 300. I. A bírálat, a kritika, a véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a büntetõeljárásban nem esik a "tényállítás" fogalma alá, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat nem alkalmas sem a rágalmazás, sem a becsületsértés megállapítására [Alkotmány 60. § (1) bek., 61. § (1) bek., Btk. 179. §, 180. §].

68. § (1) A Magyar Köztársaságban élõ nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezõk.

(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvû oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.

(3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élõ nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.

(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

(5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

70. § (1) A Magyar Köztársaság területén élõ minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyûlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás, illetõleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

(2) A helyi önkormányzati képviselõ- és polgármester-választásnál a választás joga, valamint a helyi népszavazásban és helyi népi kezdeményezésben a részvétel joga - külön törvény szerint - megilleti a Magyar Köztársaság területén bevándoroltként élõ nem magyar állampolgárt is, ha a választás, illetõleg a népszavazás napján az ország területén tartózkodik.

(3) Nincs választójoga annak, aki a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetõleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerõs ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerõs szabadságvesztés büntetését, vagy aki büntetõeljárásban jogerõsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

(4) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében, továbbá hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelõen közhivatalt viseljen.

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlõség megvalósulását az esélyegyenlõtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

BH1995. 698. Azt, hogy bármilyen magatartás magánszemélyek hátrányos megkülönböztetését valósítja-e meg, a bíróság a körülményeknek és a peres felek érdekeinek egybevetésével állapítja meg [Alkotmány 70/A. § (1) bek., Ptk. 8. § (1) bek., 76. §, Pp. 206. § (1) bek.].

70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

(2) Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlõ bérhez van joga.

(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minõségének.

(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidõhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.

BH1999. 402. A munkához való személyiségi jog megsértése a munkavállaló közalkalmazotti jogviszonyának jogellenes megszüntetésével [Alkotmány 70/B. § (1) bek., 70/D. § (1) bek., Ptk. 75-83. §-ai, 84. § (2) bek., 207. § (2) bek., 1992. évi XXXIII. tv. 24. §, Mt. 90. § (1) bek. a) pont].

Source: Website of the Office for National and Ethnic Minorities in Hungary
http://www.meh.hu/nekh/Magyar/6.htm